Adventi kirándulás Bécsben

A Zempléni Német Iskolaegylet támogatásával párját ritkító kirándulásban volt részünk Advent harmadik hétvégéjén. December 10-én népes társaság indult útnak Bécsbe, hogy eltöltsünk egy kellemes napot a császári városban. A kirándulók között olyan rátkai iskolások is részt vettek az utazáson, akik a német nyelv tanulása terén nyújtott ügyes teljesítményükért, jutalomként kapták meg ezt a lehetőséget.

Az éjszakai órákban indultunk útnak. Már az első pihenőnél észre kellett vennünk, milyen sok ember kíváncsi még rajtunk kívül az adventi vásárok sokaságára, hiszen óriási tömegekkel találkoztunk útközben is. Ahogy az ilyenkor várható volt, mindenhol jóval hosszabbra nyúlt a várakozási idő, mint egy átlagos napon. A gyönyörű, patinás osztrák fővárosba a délelőtti órákban érkeztünk meg, és hosszas keresgélés után bele is csöppentünk a schönbrunn-i kastély forgatagába. Bár a hatalmas turistatömeg már a mosdók felkeresésénél is megnehezítette a dolgunkat, és nem volt módunk látogatást tenni a palota falain belül sem, de a gyönyörű, tavaszias időben megtett séta a kastélyparkban és a nézelődés a palota előtti adventi vásárban kárpótolt bennünket minden várakozásunkért. A vásári sürgés-forgásban sokféle kézműves ajándékot láthattunk, osztrák étel és italkülönlegességek illata töltötte be az enyhe levegőt. Minden adventi „falucskában” kapható ilyenkor az adott hely nevezetességét bemutató képpel ellátott bögre, amelybe a szomjas vásárló olyan ízesítésű puncsot kérhet, amilyet csak szeme-szája megkíván. A gyerekeknek alkalma nyílt rá, hogy próbára tegyék nyelvtudásukat is, hisz Bécsben illik németül szólni az eladókhoz, és nagy sikerélményt jelentett, amikor sikerült megértetni magukat.

A hatalmas kastélypark télen is lélegzetelállító látványt nyújt, amelyről lehetőségünk nyílt zemélyesen is meggyőződni. Sétánk során az éppen felújítás alatt álló Gloriette-t vettük célba, ami a gyönyörű, tavasziasan meleg időben egyáltalán nem esett nehezünkre. A magaslatra érve már a kabát is lekívánkozott rólunk, így a pázsiton elidőzve, érdeklődve hallgattuk igazgató néni információit, melyeket egy útikönyvből olvasott fel a schönbrunn-i kastély történetéről és lakóiról.

Fájó szívvel hagytuk ott a csodálatos városképet, de indulnunk kellett a városnéző buszhoz, melynek kiválasztásánál ismét meggyűlt a bajunk a sokasággal, nem kevés időbe telt ugyanis, mire olyat találtunk, amelyikre mindannyian felfértünk. Végül azonban másfél órás kirándulást tettünk Bécs varázslatos belvárosában. Adventi vásárok embertömege, százféle látnivaló, walzer és egy kellemes narrátor hang szögezett bennünket a műanyag székekhez. Körutunk végén saját buszunk vitt minket a Belvedere-hez, ahol szintén helyet kapott egy adventi vásár. Üveg karácsonyfadíszektől, fából és más természetes anyagokból készült ajándéktárgyakon át az egészen különleges kézműves standokig mindent megtaláltunk itt, hogy megcsodálhassuk az Ausztria minden részéből érkezett vállalkozások termékeit. Így töltöttünk el bő két óra hosszát. Lehetőségünk nyílt vásárlásra, evés-ivásra és sétára is. Az osztrák ételspecialitások illatától megéhezve a gyerekek kedvet kaptak egy kis pizzázáshoz is, ezért felfedező útra indultunk a környező utcákban. Nem sokkal később pizzás dobozokkal megpakolva érkeztünk vissza. Az adventi hangulatban fürdőző Bécstől az esti órákban vettünk búcsút, hogy többórás utazást követően feledhetetlen emlékekkel térjünk haza otthonunkba. Köszönjük a lehetőséget, és reméljük, lesz még alkalmunk ilyen közös élmények megtapasztalására!

 Kutas Mónika