Felvidéken jártunk


Ebben a tanévben a tanulmányi kirándulásunk úti célja Felvidék, Szlovákia volt. Az utazásra május 17-e és 18-a között került sor. A „HATÁRTALANUL!” elnevezésű programban a tállyai és a hidasnémeti iskola 7. osztályosaival együtt vettünk részt. A három nap alatt lehetőségünk nyílt arra, hogy egy kicsit megismerjük a történelmi Magyarország nemzeti és kulturális értékeit, valamint bepillantást nyerjünk egy magyar tanítási nyelvű kisiskola mindennapjaiba is.
Az első megállónk Rozsnyón, a több mint 700 éves bányászvárosban volt. Itt csatlakozott csoportunkhoz az idegenvezetőnk, Zsuzsa néni, aki az út során rengeteg érdekességet mesélt nekünk. Rozsnyó főterén megtekintettük a reneszánsz Őrtornyot, melyet a török veszély idején építettek, ma kilátótorony, és a város legfontosabb nevezetességét, a 14. századi gótikus Szűz Mária Mennybevétele katedrálist.
A Rozsnyón tett séta után ellátogattunk egy magyar kisközségbe, Dereskre, ahol nagy szeretettel vártak bennünket az iskola tanulói és pedagógusai.
A következő megállónk Szalóc volt, ahol a Gombaszögi-barlang egyedülálló szalmacseppköveit csodálhattuk meg. A mennyezetről lelógó, 3-5 mm átmérőjű üreges cseppkövek hossza akár a 3 métert is eléri. A cseppkövekhez természetesen nem érhettünk hozzá, csak egy helyen, ahol kívánhattunk is valamit, miközben megsimítottuk a sok érintéstől már félgömb alakúvá vált követ.
A barlang levegőjétől felfrissülve Betlérre folytattuk utunkat, ahol ellátogattunk abba a kastélyba, ahol a nagyrészt eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal, műtárgyakkal, festményekkel berendezett szobákban alapos képet kaphattunk az Andrássyak főúri mindennapjairól. A festmények között híres magyar festők művei is megtalálhatók. A kastély egyik legkülönlegesebb látványossága a nagy központi könyvtár. A kastélyban tett túra után a kastélyt körülölelő hatalmas parkban sétálhattunk, amely a legnagyobb történelmi botanikus kert Szlovákiában.
A nap utolsó megállója Ólublón volt a Hotel Familia-ban, itt vacsora után elfoglalhattuk a szobáinkat és kipihenhettük az első nap fáradalmait.
Másnap a finom reggeli után Késmárkra utaztunk, ahol először megtekintettük a Thököly várat, majd az evangélikus templomban megnézhettük a fejedelem sírját. Zsuzsa néni elmesélte a vár egyik úrnőjének történetét, akit a férje büntetésből 6 évre a vártoronyba zárt.
Késmárkról Lőcsére indultunk tovább, rövid sétánkon megcsodálhattuk a szinte teljes egészében megmaradt középkori városfal által körülölelt óvárost. A város legfőbb látnivalója a háromhajós Szent Jakab templom. 18,6 m magas főoltára a világ legmagasabb faoltára. A főtéren látható egy szégyenketrec is, amelybe régen az elítélt bűnözőket zárták. A városban séta közben jutott idő egy finom fagyira is.
Városnézés után megebédeltünk egy étteremben a Dunajec folyó partján, majd a tutajozás következett. Talán ezt vártuk a legjobban a kirándulás alatt. Azért kicsit izgultunk is, amikor arra gondoltunk, hogy bele is eshetünk a folyóba, de „szárazon” megúsztuk.
Három tutajjal indultunk el a kb. 10 km-es útra. A tutajokat természetesen nem mi, hanem szakavatott tutajosok irányították. Nekünk nem volt más dolgunk, csak hogy gyönyörködjünk az elénk táruló egyedülálló látványban. A hegyek között, sebes gázlókon, hatalmas mészkőszirtek alatt haladtunk a Dunajecen.
A harmadik napon már korán összepakoltunk, hogy reggeli után azonnal elindulhassunk Szepesváraljára. Utunk célja a szepesi vár volt. Az addig megtett út sem volt unalmas, hiszen idegenvezetőnk ez idő alatt is igyekezett sok új információval gyarapítani tudásunkat.
A várlátogatás után Kassa felé vettük az irányt, ahol felkerestük a város szimbólumát, a Szent Erzsébet székesegyházat, ahol II. Rákóczi Ferenc kriptája található. Ezután a fejedelem rodostói házának másolatát néztük meg, melyet 1943-ban kezdtek el építeni és a fejedelem személyes tárgyaival rendeztek be.
Kassa kirándulásunk utolsó állomása volt, itt elköszöntünk Zsuzsa nénitől, majd kicsit fáradtan, de élményekkel gazdagon haza indultunk.


A 7. osztály, és Börzsönyi-Takács Györgyi