Erdei iskola

Iskolánk 2. 3. 4. osztályos diákjaival a Varbó-Fónagyság, Bagoly-vár Erdészeti Erdei Iskola programján vettünk részt.
Április 15-én délelőtt érkeztünk meg 33 fővel, 3 pedagógus kíséretében.
A hely varázsa az első pillanatban rabul ejtett valamennyiünket. Gyönyörű táj, kis tavacskával, igényesen felújított épület, melyben a szobák is minden kényelmet kielégítettek. Ehhez párosult a „vendéglátóink” szíves fogadtatása, akik igyekeztek mindenben a segítségünkre lenni.
Tanítványaink a rövidebb, hosszabb túrák alkalmával, a szakavatott kísérőnk kalauzolásával nyerhettek betekintést a Bükk-hegység élővilágába, ismerkedtek növényeivel, állataival. Természetes környezetükben figyelhették meg a madarak énekét, szokásait, életmódjukat. Okos, problémaközpontú kérdésekkel bizonyították, hogy nemcsak a táj élővilága nyűgözte le őket, hanem az ember pozitív tájformáló, környezetvédő szerepe is. Roppant élvezték ezeket az alkalmakat, nem rettentek meg a sok kilométeres túráktól sem. Külön örömöt jelentett nekik, amikor egy-egy forrásnál szomjukat csillapíthatták, kulacsaikat friss vízzel tölthették meg. Igazi erő és bátorságpróbának bizonyult, a muflon-csapásokon át megközelíteni az 5 titokzatos barlangot. Bebújhattak az ősemberek által is lakott sziklarepedésekbe, vagy épp leereszkedhettek ágakban, gyökerekben kapaszkodva egy réges-rég beszakadt barlangüregbe. A csillag-túra alkalmával a sötétben (elemlámpa nélkül) tettünk meg néhány km-t az erdőben a lehető leghalkabban, hogy minden erdei neszt észrevegyünk. Ily módon hallottunk egy jó nagy zajjal járó „csörtetést”, ami később kiderült, hogy egy apró sündisznócska volt – nagy riadalmat keltett bennünk.
A Bükk-hegység élővilágával kapcsolatos ismereteik tovább bővültek az erdei iskola tantermében, ahol az interaktív foglalkozás során ismerkedhettek preparált állatokkal, kikészített állatszőrökkel, csontvázakkal, szarvakkal, agancsokkal. Főerdészünk, és tanítónk, Zsolti bácsi, rengeteg új, érdekes tudnivalót mesélt nekünk, melyeket igyekeztünk a lehető legjobban megjegyezni, hisz számot kellett adnunk a tanultakról. A sikeres vizsgát követően a „Bagoly-vár erdei iskola örökös tagjává” avattak bennünket, melyet egy zöld sál nyakba kötése jelképezett.
Nagy örömet jelentett, amikor lovaskocsira ülhettünk, vagy lovagolhattunk.
Utolsó nap az erdei kisvonat utasaiként a Csanyikba utaztunk, ahol szintén sok játéknak, izgalmas dolognak lehettünk a részesei
Sok-sok olyan élményben volt részünk, amit itthon nem tapasztalhattunk volna meg, mindezt köszönjük Rencsiné Mártika néninek, aki az Északerdő Zrt. részéről mindent megtett azért, hogy mi ezt a pár napot soha ne felejtsük el. 


Szkiba Istvánné a 2.o. osztályfőnöke