Bázisintézményünkről

Az Oktatási Hivatal bázisintézménye lettünk


Az Oktatási Hivatal 2020 januárjában pályázatot hirdetett az országban működő köznevelési intézmények részére az „OKTATÁSI HIVATAL BÁZISINTÉZMÉNYE” cím elnyerésére.
„A rendkívül magas színvonalú pályaművek közül” az Oktatási Hivatal iskolánkat is érdemesnek ítélte az „Oktatási Hivatal bázisintézménye” cím viselésére immáron másodszor.
Megtisztelő számunkra ez, mert ezt olyan iskola kaphatja meg, amely innovatív pedagógiai gyakorlattal, saját hagyományokkal, szakmai és szervezeti kultúrával rendelkezik, továbbá az infrastruktúrája megfelel a bázisintézményi funkciók ellátására.
Pályázatunkban bemutattuk a nevelőtestület munkáját, képzettségi mutatóit, szakmai eredményeit, innovációs tevékenységeit, bemutattuk intézményünk infrastrukturális helyzetét, szakmai kapcsolatrendszerét.
A bázisintézményi cím viselése egyben kötelezettséget is jelent, melynek szívesen teszünk eleget. Vállalásaink között szerepel a jó gyakorlatok megismertetése, tudásmegosztás, szakmai napok, konferenciák, bemutató foglalkozások, órák szervezése. Célunk a német nemzetiségi nevelés-oktatás színvonalának emelése, az identitástudat erősítése, a hagyományápolás. Szeretnénk más nemzetiségi intézmények részére tapasztalatainkat, bevált
módszereinket, szakmai anyagainkat átadni. Az így létrejövő tapasztalatcserék és kialakuló
együttműködések során mi is gyűjthetünk új ismereteket, melyeket felhasználhatunk oktató-nevelő munkánkban.

Bázisintézményi koordinátor: Takács Györgyi
Telefonszám: 30/379-6552 E-mail cím: takacs.gy.orsi@gmail.com


MEGOSZTANI KÍVÁNT JÓGYAKORLATOK

1. Jó gyakorlat megnevezése: Népismeret tanítása a projektoktatás módszerével
Célcsoport: 1-8. évfolyamos tanulók
Intézménytípus: német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola
Jó gyakorlat alkalmazási területei: népismeret oktatás, nyelvoktatás
Jó gyakorlat megosztásának formája: iskola honlapja, projektzáró rendezvény megtekintése, műhelymunka, bemutató foglalkozás,
Eszközigény: hang-és kép rögzítésére alkalmas eszköz, számítógép, saját készítésű feladatlapok, technikai eszközök,
Időigénye: évfolyamonként 5-6 tanóra
A jó gyakorlat célja:
- népismereti tartalmak feldolgozása projekt módszerrel,
- a nemzetiségi identitás erősítése,
- a nyelvi kompetenciák (írott szöveg alkotása, beszéd) fejlesztése,
- a 21. századi gyermek érdeklődésének felkeltése a régmúlt iránt, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerése,
- hagyományőrzés és hagyományteremtés,
- az önismeret, a tolerancia, a kooperatív tevékenységformák elsajátítása és gyakorlása.
Jó gyakorlat leírása:
A tanulók évfolyamonként kapnak a projekthez illeszkedő feldolgozandó témát. Az osztályban párban vagy kiscsoportban dolgozzák ki az altémákat meghatározott módszerrel: kutatómunka a neten, terepmunka-riportkészítés, interjú, fotódokumentáció készítése, kiállításhoz gyűjtőmunka, viselet leírása, hagyományos ételek, prospektuskészítés, Minibuch készítése, idegenvezető szövegének megalkotása, kisfilm készítése…
Ezt követően a német és népismeret órákon ezeket az újonnan szerzett ismereteket, az új szókincset rendszerezzük, feljegyezzük, majd szemléltető anyagokat, beszámolót készítenek, ami lehet élőszóbeli, dramatikus, digitális, nyomtatott. Utolsó lépésként a szerzett ismereteket bemutatják az iskola minden tanulójának és az érdeklődő pedagógusoknak, szinte minden alkalommal kiállítás is társul ehhez.
A projektmunka alatt egyaránt fejlődik a tanulók együttműködési, nyelvi és digitális kompetenciája.
A projektet mindig a szülők tájékoztatásával indítjuk, melyben tájékoztatjuk őket a gyerekek előtt álló feladatokról, a projekt végeztével képes-szöveges összefoglalóval számolunk be az elvégzett munkáról.

Iskolánk az alábbi népismereti témákat dolgozta fel ezzel a módszerrel:
Identitásunk:
Rátka 270 éves
Gyökereink, származásunk, családunk története
A rátkaiak málenkij roboton
Hostubázás
Szüret a falunkban
Farsangolás
Hajdan volt sváb lakodalmas


2. Jó gyakorlat megnevezése: Szókincsbővítés versenyekre, nyelvvizsgára való felkészüléssel
Célcsoport: 1-8. évfolyam
Intézménytípus: német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola
Jó gyakorlat alkalmazási területei: német nyelv- és irodalomoktatás, népismeret oktatás, fenntarthatóságra nevelés,
Jó gyakorlat megosztásának formája: iskola honlapja, bemutató óra/foglalkozás, műhelymunka, nyitott oktatási formák alkalmazása az iskolában: hospitálási lehetőséget kínálunk a Werkstätt, Freiarbeit, Stationenarbeit alkalmával. A szakmai megbeszélések során bemutatjuk feldolgozott témáinkat, tanácsokkal segítünk az adaptálásban.
Eszközigény: számítógép, saját készítésű feladatlapok, technikai eszközök sokasága,
Időigénye: témaspecifikusan 4-8 tanóra
A jó gyakorlat célja:
- szókincsbővítés, a szókészlet aktivizálása,
- a nyelvi kompetenciák (írott szöveg alkotása, beszéd, élőnyelvi kommunikáció) fejlesztése,
- önismeret, a tolerancia, a kooperatív tevékenységformák elsajátítása és gyakorlása,
- a fenntarthatósági, a nyelvi és a digitális kompetenciák egyidejű fejlesztése.
Jó gyakorlat leírása:
A pedagógusok részéről hatalmas gyűjtőmunka előzi meg a foglalkozások előkészítését. A különböző évfolyamokon a gyerekeket megkínáljuk az adott feladathoz készített feladatsorral, amelyeket műhelymunka, forgószínpad technika, vagy szabadon választható tevékenységi formában dolgoznak föl. Nagy hangsúlyt fektetünk a digitális módszerek alkalmazására is. Az állomásokból álló feladatsor a tanulók életkori sajátosságait és német nyelvi fejlettségi szintjét figyelembe véve kerül összeállításra. A kiscsoportok a feladatok megoldásának sorrendjét és mennyiségét maguk határozzák meg, az állomásokon a megoldásokért pontokat kapnak. Egy-egy témablokkot részletesen dokumentálunk, és az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk.
Témáink megvalósítása során a tanulók párokban, csoportmunkában, kooperatív technikák alkalmazásával dolgoztak, gyakorolják az írott és hallott szövegértést, digitális applikációk segítségével a megértést ellenőrző feladatokat végeznek (pl. kahoot, socrative, mentimeter, redmenta), szófelhőket és gondolattérképeket készítenek (worditout, popplet, mindmapmaker). Maguk is létrehoznak papíralapú és digitális feladatokat/gyűjteményeket (pl. quizlet, learningapps, Minibuch).
Feldolgozásra kerülő témáink:
Német nyelvi szavalóversenyre felkészülés
Német nyelvi csapatverseny fenntarthatóság témában: Zöldnek lenni jó!
Német nyelvi kisvizsgára felkészülés


3. Jó gyakorlat megnevezése:
Élménypedagógiai módszerek a szövegfeldolgozásban, népismereti tartalmak feldolgozásában
Célcsoport: 1-8. évfolyamos tanulók
Intézménytípus: német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola
Jó gyakorlat alkalmazási területei: népismeret oktatás, nyelvoktatás
Jó gyakorlat megosztásának formája: iskola honlapja, színjáték bemutató, műhelymunka, bemutató foglalkozás
Eszközigény: hang-és kép rögzítésére alkalmas eszköz, számítógép, szövegek (vers, mese, történet, dal), színpadi kellékek
Időigénye: évfolyamonként 4-5 tanóra
A jó gyakorlat célja:
- a nyelvi kompetenciák (írott szöveg alkotása, beszéd) fejlesztése,
- a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerése,
- hagyományőrzés és hagyományteremtés,
- az önismeret, a tolerancia, a kooperatív tevékenységformák elsajátítása és gyakorlása.
Jó gyakorlat leírása:
Az alkalmazott cselekvés és gyakorlatközpontú játékos módszerek, továbbá a drámajáték eszköztárával a tanulók ismeretei bővülnek és ezáltal a világról alkotott képük új elemekkel gazdagodik. A szöveggel való munka, tevékenység áll a középpontban, ami fejleszti a tanulók verbális képességeit és logikus gondolkodását, kibontakoztathatják kreativitásukat, teret engedhetnek fantáziájuknak, felhasználhatják az eddig megszerzett tudásukat, elmélyíthetik és bővíthetik német szókincsüket. A tanórai munka során egy-egy történet/szöveg kel életre a színpadon. A szerepek elosztásában/választásában nagy szerepe van a német nyelvi kifejezőkészségnek, a beszédbátorságnak, a szövegek kifejező megtanulásának. A színjátékban való részvétel egyaránt lehetőséget kínál a nyelvet jól birtokló tanítványoknak és hatalmas motivációs erővel bír a gyengébb képességű tanítványok esetén is. Az ünnepeinkbe bevonva ezt a tehetségfejlesztő módszert igyekszünk lehetőséget biztosítani tanítványainknak a magyarországi németség tradícióinak megismerésére, élményszerű közös átélésére.
A családok minden esetben meghívást kapnak a bemutatókra, ezzel segítve a magyarországi németség tradícióinak megismerését, élményszerű közös átélését.
Iskolánkban az alábbi témákat dolgozzuk fel ezzel a módszerrel:
Ünnepeink, szokásaink:
Miklós püspök legendája
Martin nap
Adventi gyertyagyújtások, karácsonyi népszokások a régi Rátkán
Német nap, nemzetiségi nap
Témáink rövid bemutatása
Szüret projekt – a szürethez kapcsolódó témakörök feldolgozása projektmódszerrel
Német és népismeret órákon az iskola valamennyi tanulója különböző szürettel kapcsolatos témakörben tevékenykedik. Gyűjtő - és kutatómunkát végeznek, ellátogatnak a település borászataiba, családtagokat, idős rokonokat interjúvolnak meg a szüreti tevékenységekről, a szüreteken fogyasztott egyszerű ételeket készítenek el.

Martin nap - Szent Martin legendájának német nyelvi feldolgozása projekt- és élménypedagógiai módszerekkel
A Márton napi hagyományokhoz kapcsolódóan kreatív műhelyünkben a gyerekek készíthetnek lampiont, „libasütit” és Minibuch-ot. A Szent Márton legenda dramatizálásával, német nyelvű történetek és énekek feldolgozásával Szent Márton életével ismerkedhetnek meg.

Adventi gyertyagyújtások, karácsonyi népszokások a régi Rátkán - Werkstättunterricht
Szeretnénk minél szélesebb körben megismertetni a rátkai adventi hagyományokat, ezért műhelyfoglalkozásainkon visszarepülünk a múltba.
Milyen előkészületek előzték meg a karácsonyt dédszüleink idején? Hogyan nézett ki annak idején a szenteste? Fa feldíszítése, ajándékozás, kántálás, éjféli mise stb. Ezeken a foglalkozásokon karácsonyi ajándékot és süteményt készítünk, az idősebbek a régi karácsonyokról mesélnek, valamint meggyújtjuk a gyertyát az adventi koszorún.

A rátkaiak málenkij roboton – projekt és élményalapú módszer
1945. január 23-án 212 embert, zömmel gyermekeket és asszonyokat, hurcoltak el kényszermunkára Oroszországba. Néhány hét híján 3 évet töltöttek szörnyű körülmények között a Donbas lágereiben, ahol a többségük bányákban dolgozott. Harmincan közülük nem részesülhettek a hazatérés örömében. Ennek állítunk közös megemlékezéssel emléket.

Hostubázás - Egy régi rátkai szokás újragondolva – projekt, Stationenarbeit, élménypedagógia
Miután a rátkai emberek végeztek a legutolsó őszi munkával is, elérkezett számukra a pihenés ideje. Ilyenkor a családok esténként felkeresték rokonaikat, összegyűltek az asztal körül, a felnőttek kártyáztak, beszélgettek, a gyerekek játszottak. Ezúttal a művelődési házba hívjuk a rátkai svábok sajátos népszokásának, a hostubázásnak a bemutatására a vendégeinket, ahol ezeket a tevékenységeket tánccal, énekléssel, kukoricamorzsolással és hagyományos sváb ételek kóstolásával, a sváb népviselet bemutatásával egészítjük ki.

Farsangolás - miniprojekt
A farsangi időszak gazdag sváb népszokásokban, hagyományokban. Ekkor sültek a legfinomabb fánkok, mentek férjhez az eladó lányok. Téltemető szokások összehasonlítása: német nyelvterületen – Magyarországon – Rátkán.

Hajdan volt sváb lakodalmas (sváb táncház, Süssünk – főzzünk valamit!) – projekt, élménypedagógia
A hagyományápolás olyan szintézise ez, melyben egyszerre van jelen a sváb népi kultúra minden része: viselet, zene, tánc, ételek, lakodalmi szokások. A tapasztalati tanulás kerül előtérbe a dalok, játékok, táncok, sütés-főzés során a népismeret órákon.

Gyökereink – Rátka 270 éves projekt
A svábul beszélni tudó, helyi, rátkai németség utolsó nemzedéke él már csak köztünk. Óriási a felelőségünk, hogy ne hagyjuk vesznihagyni a svábság kultúráját, hagyományait. Minden lehetőséget igyekszünk megragadni a tárgyi emlékek, eszközök gyűjtésére; a sváb hétköznapok, a mindennapi élet tevékenységeinek a papíralapú lejegyzésére, digitális rögzítésére. Kiemelt célunk a betelepülés körülményeinek a megismerése, családfakutatás, tradicionális receptek elkészítése (sváb szalonna, fánákuáhá), a hajdan volt gyermeki élet és a mai összehasonlítása, a régi rátkai falusi élet eseményeinek (disznóölés, keresztelő, halotti tor) a megismerése.

Német versenyek – német nyelvi szavalóverseny – szókincsbővítés lehetőségei
Diákjaink egy német nyelvű verset, egy rövid mesét vagy történetet tanulnak meg, melyet az iskolai szavalóversenyen adnak elő. A verseny legjobbjai továbbjutnak a régió német nemzetiségi iskolának a szavalóversenyére, melynek minden negyedik évben intézményünk ad otthont. A regionális verseny négy kategóriájának győztesei az országos szavalóversenyen vehetnek részt.

Német szövegek feldolgozása – szókincsbővítés lehetőségei, élménypedagógia
Az idegennyelv oktatás egyik fontos területe a szövegfeldolgozás. Ez az a terület, mellyel a leggyakrabban találkozunk a tanítás során, hiszen ahhoz, hogy tanulóink az adott témakörben írásban vagy szóban ki tudják fejezni magukat az adott idegen nyelven, szükségük van megfelelő nyelvi példára. A szövegfajták széles skálája áll rendelkezésünkre a nyelvórákon: vers, mese, történet, dalszöveg stb. Bemutató óráinkon különböző módszerek segítségével dolgozunk fel a különböző korosztálynak megfelelő szövegeket.

Német nap, nemzetiségi nap – szókincsbővítés a drámapedagógia eszközeivel
A tavaszi hónapokban megvalósuló nemzetiségi hét záró rendezvényére az osztályok kis színdarabokkal készülnek. Mesék, történetek, színjátékok feldolgozása a drámapedagógia és az élménypedagógia eszközeivel.