Nemzetiségi gyökereink

Rátka története az Árpád-korig nyúlik vissza.
Első említése a forrásokban 1255-re datálódik. Ekkortól fordul elő a dokumentumokban. 1647-től került a Rákóczi család birtokába. A XVIII. század végének zűrzavaros viszonyai között azonban teljes egészében elnéptelenedett. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után, II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult, a sárospatak-regéci uradalom, benne Rátka is, elvesztette birtokosát. A bécsi udvar Trautson Donát birodalmi hercegnek adományozta. A herceg fia 1726-ban szemlélte meg a birtokot, s meglepődött a sok műveletlen föld láttán. A betelepítés gondolata már ekkor felmerült, de konkrét lépések csak 1749-től kezdődtek. Ekkor kezdte meg Dujardin Károly tiszttartó a szervező munkát. Az első sváb telepesek ennek nyomán indultak 1750 tavaszán Schwarz-Alb térségéből az Újhazába, Tokaj-Hegyaljára. Itt szorgalmas munkával hamar kultúrtájjá varázsolták a telepesek az elvadult földeket. Gyorsan elsajátították a szőlőművelést is, emellett országos hírű dohányt termesztettek. Mindeközben nem feledkeztek meg származásukról, nyelvükről, de hű polgáraivá váltak új hazájuknak is. 1807-ben megépítették Szent Anna tiszteletére megáldott templomukat. Az 1831-es kolerajárvány 85 áldozatot szedett a település lakói közül két hónap alatt. 1850-ben megépült az első egy tantermes egy tanerős elemi iskola, a kiegyezés után ez duplázódott meg az Eötvös-féle népiskolai törvény nyomán. Négy évtizeddel később, 1911-ben húzták fel a mai iskolánk falait. Az első világégés idején 26 élete teljében lévő férfi áldozta életét a magyar hazáért. Majd két évtizednyi csend következett, aztán ismét rohant a világ a második nagy háború felé. Katonáink, mint hű magyarok, a második világháborúban is hazájukért hullatták vérüket. Ráadásul a háború végén a megszálló szovjet csapatok 212 ártatlan rátkait, zömmel nőket, hurcoltak Ukrajnába, a Donbász vidékére, kényszermunkára. Közel három évig dolgoztatták ott őket embertelen körülmények között. Közülük harmincan soha nem térhettek vissza.

Ma a községet a Német Nemzetiségi Települési Önkormányzat irányítja. Ez azt jelenti, hogy élünk, élnek a nemzetiségi hagyományaink, kultúránk. Iskolánk német nemzetiségi általános iskola. Ez reményt nyújt arra, hogy lesznek továbbvivői szép tradícióinknak, a német nemzetiségi kultúrának.